Hol lakik a tudat

Az agy egy rendkívüli gépezet, talán a legbonyolultabb, amelyet az ember ismer. Irányítja a gondolkodást, az érzelmeket, a mozgást. Az agy azonban nem azonos az „elmével”. Amit elmének nevezünk, az úgy tűnik, hogy túlmutat a neuronok puszta működésén. Az elme nem csupán mechanikus. Valami, ami asszociációkból, emlékekből és álmokból él – egy megfoghatatlan dimenzió, amely meghaladja a definíciót, de amelyet a lényünknek ismerünk el. És akkor ott van még a tudat. A tudat nem „agy” és nem is „elme”. Akkor mi is a tudat? Ez egy olyan fogalom, amely évezredek óta foglalkoztatja a filozófusokat és a tudósokat. Egyesek szerint a tudat egybeesik az agy kémiai és elektromos impulzusaival. Mások szerint viszont a természet legmélyebb rejtélye, valami, amit a tudomány nem tud teljes mértékben leírni. A 17. századi filozófus, Descartes radikális különbséget tett az elme és a test között: „Gondolkodom, tehát vagyok”. De gondolkodni még nem jelenti azt, hogy meg is értjük. A tudatosság valódi eredete továbbra is megfoghatatlan. A 20. században olyan tudósok, mint a fizikus Roger Penrose és az aneszteziológus Stuart Hameroff még meglepőbb kérdést vetettek fel. Lehet, hogy a tudatosságnak köze van a kvantumfizikához? Ötleteik örökre megváltoztathatják azt, ahogyan értelmezzük helyünket az univerzumban. Véleményük szerint kvantumfolyamatok zajlanhatnak az agy neuronális mikrotubulusain belül, ami arra utal, hogy a tudatosság nem csupán biológiai termék, hanem az univerzum alapvető törvényeivel összefonódó jelenség. Képzeljük el egy pillanatra: ha igazuk van, ez azt jelentené, hogy a tudatosság nem csak itt van, a fejünkben, hanem valami nagyobbhoz kapcsolódik, talán magához a kozmosz szerkezetéhez. Lehet, hogy létezik egy láthatatlan hálózat, amely összeköti az összes élőlény…